Make each minute in a meeting worth

Press an Enter for your career! And hold it!

Knowing where you should go, and plan for it.

1944. OKTÓBER 15.

HORTHY AZ ELLENSÉGGEL AKART MEGEGYEZNI

Ma semmilyen hírben és semmilyen műsorban nem emlékeztek meg a Horthy-rendszer bukásáról és a Szálasi-féle hungaristák hatalomátvételéről és hősi küzdelméről.

HORTHY POLITIKÁJA EGY NAP ALATT MEGBUKOTT

Van valami közös 1944 és 1956 között. Ahogy 1944. október 15-én egy nap alatt megbukott a Horthy-rendszer, úgy 1956. október 23-án szintén egy nap alatt megdöntötték a Rákosi-féle zsidókommunista rendszert. Mindkét döntő jelentőségű eseményről mélyen hallgatnak a történészek és a hatalmon lévő hivatalosok. A két októbernek közösek voltak a gyökerei. A magyarok mindkét esetben nemzetünk megvédése mellett döntöttek és nem a zsidókommunista rendszer mellett. Ezért nagy a hallgatás, a két október kapcsán.

Mi vezetett Horthy bukásához? Elsősorban az, hogy a döntő pillanatban az ellenséggel akart megegyezni, mármint az oroszokkal és elárulta fegyveres szövetségesünket, Németországot. Még az I. Bécsi döntés előtt, 1939-ben Hitler személyes találkozóján fölajánlotta Horthynak, mivel ismerte azt, hogy Felvidéket a csehszlovák állam elrabolta tőlünk, hogy fegyvereket ad Magyarországnak, hogy a magyarok megtámadják a szlovákokat és szerezzék vissza elrabolt területeinket. Erre az adott alkalmat Hitlernek, hogy a csehek által ellopott Szudétaföldet visszafoglalta és a cseh területeket elfoglalva védnökség alá helyezte. Ekkor még a szlovák állam nem létezett. Horthy határozottan elutasította Hitler segítségét, mondván, hogy ők „békés eszközökkel” akarják majd Felvidéket visszaszerezni. Mivel a tótokkal sem sikerült békésen megegyezni az I. Bécsi döntés értelmében visszakaptuk Hitlertől !!!! Felvidék többségét (1938 november). A románokkal durvább volt a helyzet, mert azok 1940 elején és közepén sorozatosan a magyar határt lőtték. A tárgyalások itt is megszakadtak és akkor jött újbóli kérés Hitlerhez, legyen döntőbíró és a II. Bécsi döntés alapján (1940. augusztus 30.) Horthy csapataival bevonulhatott Erdélybe. Sajnos itt még kisebb részt kaptunk vissza, mint Felvidék esetében. Időközben Hitler sikereket ért el a nyugati háborúban és Horthy úgy gondolta, hogy Magyarország csatlakozik a Háromhatalmi Egyezményhez, amelynek Németországon kívül tagja volt még Olaszország és Japán. Ezt a szerződést a magyarok 1940. november 20-án írták alá, szintén Bécsben. Ám Magyarország számára a szovjetekkel vívott háború 1941 nyarától kezdve igen nagy veszteségeket okozott és 1943-ban Horthy úgy gondolta hátha sikerül az ellenséggel, vagyis az angolokkal, amerikaiakkal megegyezni, hogy ők foglalják el országunkat, a háború vége felé. Ezek a titkos tárgyalások teljesen kudarcba fulladtak és a németek mindenről tudtak, amit a magyarok szövetségesi árulásának könyveltek el. Horthy ahelyett hogy kitartott volna a németek oldalán, eszébe jutott hogy jó lenne „kilépni” a háborúból. Ez csak egy vágyálom maradt. Ugyanis a drága jó angolok azt üzenték Horthynak, hogy velünk nem tárgyalnak, hanem csak az oroszokkal tárgyalhatunk, a kiugrásról. A drága jó szovjet elvtársak meg olyan feltételek szabtak Horthynak, amit lehetetlen volt teljesíteni, hiszen akkor már német katonai egységek voltak nálunk. 1944 augusztusában, szeptemberében Horthy is tudomást szerzett arról, hogy Erdélyben a drága jó szovjetek milyen borzalmas dolgokat követnek el a magyar lakosság ellen és ezekről részletes leírások és képek is jelentek meg a nyilas Magyar Futár című lapban, de a többi lapokban és filmhíradókban is. Közben Horthy és menye, valamint Horthynak Miklós nevű fia a Várban egy titkos „kiugrási irodát” működtetett, ahol az angol és szovjet ellenséggel üzengettek egymásnak. Október 15-én Horthy üzenetét beolvasták a rádióban, hogy megszakítja a kapcsolatokat a németekkel és szovjetektől fegyverszünetet kér. Erre a nyilasok ugrásra készen elfoglalták a rádiót és beolvasták Szálasi szózatát, majd hungarista indulókat adtak. A keleti fronton a harcoló katonák mit sem tudtak a döntő jelentőségű pesti eseményekről, főleg arról nem tudtak, hogy ezentúl a szövetséges németek ellen kéne harcolniuk. A magyar honvédség legtöbb vezetője, a rendőrség, a csendőrség és a teljes közigazgatás azonnal fölesküdött Szálasira. Közben Horthy fiát, Miklóst a németek még az előtt elfogták, hogy a jugoszláv kommunista partizánokkal való tárgyalását meg tudta volna csinálni.

MIÉRT NEM ADJÁK KI HORTHY EMLÉKIRATAIT?

A kormányzó 1953-ban Argentínában adatta ki Emlékirataim című könyvét. Ebben sokféle mellébeszélést és tények másként bemutatását lehet olvasni, többek között azt is, hogy őt a németek október 16-án erőszakkal mondatták le és ő ezt a lemondását erőszak hatására írta alá. A valóság ezzel szemben az, hogy Horthy belátta, hogy abban a helyzetben mást nem tehetett csak az aláírást a lemondásáról. S lássunk csodát! A gaz németek, az áruló szövetségest nem lőtték ott a Várban azonnal szitává, hanem egész családjával együtt október 17-én egy bajorországi fényűző villába vitték kényelmes vonattal, csomagjaikkal, ahol a következő évig tartózkodhattak, teljes ellátással. S ne feledkezzünk meg a nyilasok érdemeiről sem, ami a Szálasi-kormánynak volt köszönhető. Most nem időzünk el azon, hogy a Nemzeti Bank összes pénzét és kincseit kimenekítették Németországba, aminek javát 1945-ben Amerika visszaadta. Nemcsak a királyi koronaékszereket mentették meg, hanem nagyon sok értékes műtárgyat is, amiket az oroszok elől elrejtettek. De a legfőbb érdemük a magyar és német harcosoknak az volt, hogy közel fél évre föltartóztatták az orosz csapatokat, aminél igen nagy veszteségeket okoztak nekik. Ilyen hősies helytállás nem volt még a túlerővel szemben a II. világháború során. Ugyanis Sztalin Budapestet 1944. november 7-re akarta elfoglalni. Valójában nyugati határainkat 1945 május elejéig tartani tudtuk. Ha volt a magyar történelemben nagy esemény, akkor ez az volt, miközben létszámban és fegyverzetben sokkal rosszabbul álltunk mint a németek. Persze ehhez a hosszú kitartáshoz a németek is nagyban hozzájárultak, s akkor azt mondták a német frontkatonák, úgy védték Magyarországot, mintha a saját hazájukat védték volna. A II. világháború VILÁGNÉZETI háború volt. Akkor a vörös-zsidó rémuralom és a keresztény Európa között kellett választani. Most is hasonló a helyzet. Kép: a Sándor-palota előtt október16-án, jobbszélen karszalaggal, szemüvegben Gömbös Ernő, Gömbös Gyula elgykori miniszterelnök fia, akkor Szálasi szárnysegédje volt, külföldön halt meg

Tags: 

MAGYAR OLDAL havilap előfizetése

Tudositok

MAGYAR OLDAL

Szavazás

MIT CSINÁL MAJD AMERIKA ÉSZAK-KOREÁVAL?
Megelőző fegyveres csapást mérnek a kommunista államra
75%
Tárgyalásokat kezdeményeznek a kommunista Koreával
0%
Megvárják amíg a kommunista Korea megtámadja valamelyik országot
25%
Összes szavazat: 4

Hozzászólások a cikkekhez:

Bejelentkezés

RENDELHETŐ KÖNYVEINKBŐL

Dicsértessék a butaság címmel, a Zsarátnok könyvek sorozatból leleplezi a katolikus egyház sok-sok bibliai hazugságát. A Führer birodalma nélkülözhetetlen alapmű. Cey-Bert Róbert Attiláról szóló könyve nagy hiányt pótol be, érdekfeszítően és olvasmányosan. A Liberalizmus bűn szól a könyv címe, de sajnos nálunk még a szó tartalmával sincsenek tisztában, hát még  ennek  az irányzatnak igen káros hatásaival, ami Magyarországon most uralkodik. Hitler beszédeit olvasva új világ nyílik meg előttünk, hiszen klasszikus szerzőről van szó, akit eddig csak mocskoltak. Egy üres zsák nem áll meg magában címmel, igen jó leleplező mű a gázkamra hazugságokról. Szovjet Oroszország címmel a bolsevik paradicsom pokla tárul a szemünk elé. Henry Ford A Nemzetközi zsidó című műve szintén alapmű. Hitler háborúja című könyv leleplezi azt a sok hazugságot, amit erről a témáról összehordtak. A képanyaga is rendkívül értékes. Végül az 1946-os Nürnbergi bosszúper eddig elhallgatott részletei máig szóló üzenetekkel, hogy mire voltak képesek a demokrata bűnözők.

RENDELHETŐ KIADVÁNYOK

 A könyv ára postaköltséggel együtt 6000 Ft, a Magyar Oldal előfizetőinek 5400 Ft

A könyv részletei az októberi számban olvashatók.

Magyar Oldal oldal előfizetéséről

A Magyar Oldal több évig volt a Facebookon, de 2016 márciusában teljesen jogtalanul törölték. Volt Facebook-os olvasóinknak azt javasoljuk, hogy a nyomtatott Magyar Oldalt vásárolják meg az újságosoknál, de elő is lehet fizetni. A lap nem csak elhallgatott témákkal foglalkozik, hanem olvasói véleményeket is közöl. Ezen az oldalunkon is hozzá lehet szólni a témákhoz.

Magyar Oldal legfrissebb számának tartalmából

A Magyar Oldal 2017 januári számának tartalmából: 

Emlékezés az ártatlanul kivégzett Bárdossy Lászlóra, a magyar királyi miniszterelnökre - Immár 72 éve nincs emléktábla a Markó utcai fogház falán, ahol a háború után több ezer magyart végeztek ki ártatlanul a bosszúállók, közöttük volt négy magyar miniszterelnök is - Ma időszerűbb mint 1956-ban - 1956-os írás a zsidókommunisták jellemzéséről - Kötelezettség nélkül nincs jog - Ősi koronázó városunk Pozsony - A faji származás a lényeg - 120 éve született Szálasi Ferenc - Sortűz az országház előtt, 1956-ban - Elég volt a pártrendszerből - Nem működik a képviseleti demokrácia - Nagy Imrov a tömeggyilkos - Levették a képernyőről - Magyarországon rablógazdálkodás folyik.