Make each minute in a meeting worth

Press an Enter for your career! And hold it!

Knowing where you should go, and plan for it.

Kép: a fölső rakétás képen az van, hogy Amerika hamarosan két kémműholdat bocsát föl. Gyanítható, hogy ez az oroszok, irániak, esetleg a délkoreaiak ellen irányul, de Kína is ide tartozik, hiszen Kína űrkutatása rohamosan fejlődik és egy szép napon a Holdon is meg fognak jelenni. Alatta lévő képen Nablus palesztín város, ahol a zsidók ellen tüntetnek, hogy takarodjanak el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tags: 

Érdekes vita alakult ki az interneten, amikor olvasták többen Bartókról szóló két cikkünket, amiben megírtuk a nagy zeneszerző téves politikai nézeteit, ami közel sem olyan szép mai szemmel, mint ahogy azt a zsidók és kommunisták eddig terjesztették. Az alábbi véleményekben azonban Bartók zenéje került terítékre. Ami szintén megér egy misét.

BARTÓK A FÜLSÉRTŐ

Az, hogy Bartók a világ legnagyobb zeneszerzője, ezt csak 7 milliárd ember cáfolná. Még csak Magyarországon se állná meg a helyét, nemhogy a "legnagyobb zeneszerző" -ként, hanem, mint a zenéjét szeretők tábora is 1-2 perces sorolás után abbamaradna. Bartók zenéje "avangard". Magyarul: botrányt keltő. Csak annak tetszik, aki fabrikálta és annak, aki műveletlennek hiszi magát, ha nem dicsérgeti a fülsértő kalapácsütéseit. Ez a beteges, mesterkélt irányzat Ámerikában lett divatos, a háborús időkben, a depressziósok körében volt népszerű, mert hasonló a hasonlónak örül. Ezzel szemben a magyar zene pantaton dallamú, azonnal megjegyezhető, élvezhető és felemelő. Ilyen magyar klasszikus zeneszerzőnk Liszt Ferenc és Kodály Zoltán is. (B.L.)

BARTÓK MEGELŐZTE KORÁT?

Őszintén szólva népem támogatásában bízom, mert B. L. véleménye nem egyedi, sokakat fertőztek meg ilyen ostobaságokkal. Mindig könnyebb a fölöttünk tornyosodó emberi teljesítményt lerángatni a sárba. Az ötven kilós Bartók 35 kilós poggyászt cipelt a hátán, hogy szekéren eljusson a zsákfalvakba, ahol a gramofonba énekeltette a sokévezredes dallamok őrzőit. Ebből a mélytudati kultúrából építette fel saját zenéjét, ami lehet, hogy L-nek magas, de nekünk magyaroknak szívünk legmélyéről fakad. Tessék meghallgatni a Csillagok, csillagok... feldolgozását, ezt minden Bartók előadásomon eljátszom. A nagy Bartók művek ugyanazokra az elvekre épülnek, mint a legegyszerűbb népdal, csak néhány évszázaddal megelőzték korunkat. Három Bartók könyvemben pontosan levezetem azt a szellemi környezetet, amely nem a múlt, hanem a jövő Magyarországa, a legősibb és legtisztább tudás. Mai közállapotainkhoz viszonyítva az angyalok, vagy szellemek világa. Tehát, igaz jó Magyarok: válasszatok, kell-e nektek Bartók, vagy inkább adjuk a kipásoknak, amerikaiaknak, japánoknak, kínaiaknak, mert már nagyon vágynak rá. Ők nem voltak képesek erre a teljesítményre. (véleményező)

BARTÓK EGYSZERŰEN HALLGATHATATLAN A MAGYAR FÜL SZÁMÁRA

Mind a két vélemény tiszteletre méltó és az sem véletlen, hogy Bartók zenéje a megmélyebb indulatokat váltja ki sokakból. Persze csak azoknál, akik képesek voltak egyáltalán meghallgatni Bartókot, mert ez komoly erőfeszítést igényel, amolyan kínzást jelent a magyar fül számára, szó szerint. B.L. röviden jellemezte a tényeket. Egészen más a szakma, a zenetörténészek véleménye Bartókról és egészen más a közönség véleménye, akiknek elméletileg hallgatni kéne Bartókot, de nem hallgatják. Ez cáfolhatatlan tény. Akik hallgatják, azok a zeneszerető közönségnek olyan kis része, hogy százalékban ki sem fejezhető. B.L. véleményezőnk tökéletesen megragadta Bartók zenei pályafutását, ami a XX. századi eltorzult, beteges világot próbálta zenében tükrözni és ez Bartóknak olyan jól sikerült, hogy műveinek a többsége egyszerűen hallgathatatlan. Nagyon jó a két zenészpélda is, Liszt és Kodály, mert őket hallva azonnal felüdülésben van részünk és a magyar lélek szólal meg műveikből. De ugyanezt mondhatnánk Erkelről és más nagyjainkról is, akiknek a zenéje erőt ad, felszabadítja a lelket, a sok gond alól. Ezzel szemben Bartókot hallgatva azonnal elmegy a kedvünk az élettől, az első másodpercek után. Véleményezőnk abban is igazat mondott, hogy a sznoboknak minden borzalom jó, ami valójában fülsértő csörömpölés. Ne felejtsük el Magyaroszágon a sznobok nemcsak a koncerteken vannak túlsúlyban, hanem a színházi közönség között is. Másik érvelő véleményezőnknek az a legfőbb baja, hogy mellébeszél. Nem arra válaszol, amit mi fölvetettünk, cikkeinkben. Amikor Bartók téves és káros politikai nézeteit tettük közzé, akkor nem azt cáfolta érvekkel, hanem Bartók zenéjét vette elő, mint kikezdhetetlen értéket. Második, föntebbi véleménye is egy mellébeszélés. Két korábbi cikkünkben nem azt állítottuk, hogy Bartók nem nagy zeneszerző, mert az. Azt sem állítottuk, hogy emberileg nem volt nagy, mert az volt. Azt sem állítottuk, hogy nem volt nagy magyar, mert az volt. Mivel téves és káros poltikai nézeteit már kitárgyaltuk, most csak a zenéjét szeretnénk jellemezni. B.L.-nek határozott véleménye van és nem abból származik, hogy őt úgymond megfertőzték. Kár, hogy szerzőnk nem nevesítette, hogy kik is ezek a „fertőzők” Magyarországon? Senki sem vitatta Bartók korszakos és nagyszerű népdalgyűjtő évtizedeit, amit igen sokszor Kodállyal együtt folytattak. Senki sem vitatta azt, hogy Bartók a magyar népzene lemélyebb gyökereit kutatta, lelte meg és próbálta a maga zenéjébe beépíteni, földolgozni. Az Este a székelyeknél című darabja valóban örökbecsű. Miért? Mert itt Bartók meghagyta az ősi magyar dallamot. A kopogó zongorajátékával is drámaian jó ez a rövid kis darab. De sajnos Bartók műveire nem ez a jellemző, hanem az, hogy nincs dallam nála! Lehet, hogy ezen az állításon sokan meghökkennek, pedig ez igaz. Zenének azt nevezzük, aminek három alkotóeleme van. Ha ebből a három fontos elemből egy is hiányzik, akkor már zenéről nem beszélhetünk. Tehát attól zene a zene, hogy van benne: ritmus, dallam és harmónia (összhangzat). A legtöbb Bartók darabnál az a baj, hogy a dallam hiányzik vagy a ritmus olyan szaggatott, követhetetlen, ami már nem is ritmus. A modern kor zenéje kisértetiesen hasonlít a modern képzőművészet megjelenésére, ezek egészen párhuzamosan haladtak a XIX. század végén és a XX. század elején. Mind a két művészeti ág a meghökkentésre, a formabontásra, egyfajta lázadásra, provokációra törekedett. Ez olyan jól sikerült a festőknek és zenészeknek, hogy a festők képei nézhetetlenek, a zenészek darabjaitól meg a frász jön ránk. Próbájon csak valaki Igor Sztravinszkíjt hallgatni, de még ennél rosszabb példákat is sorolhatnánk. A háború utáni nevesebb magyar zeneszerzőink is szintén hallgathatatlanok (Ránki György, Kurtág György, Petrovics Emil, Durkó Zsolt, Szokolay Sándor, stb.) Hosszabb elemzés helyett csak két szemléletes példa. A festők elvetették azt ami évezredekig megvolt, hogy ábrázoljanak valamit. Nem ábrázoltak semmit, hanem provokáltak és melléje zavaros filozófiát kapcsoltak. A zenészek is ugyanezt tették, aminek az lett a következménye, hogy ezektől a művektől a közönség utálkozva elfordult. Kivéve a sznobokat. Ma egy modern zenei koncerte még tíz embert sem lehetne kötéllel összefogdosni, még ingyenjegy ellenében sem. Teljesen téves a véleményező azon meglátása, hogy Bartók „megelőzte” a korát. Semmit sem előzött meg. Bartókot a korabeli zenekritikusok emelték a magasba és nem a közönség. Viszont a nagy művei után eltelt jó 70-80 év és azóta sem lett jobb Bartók hallgatottsága és a mai kor sem ismert magára Bartók zenéjében. Talán a Concerto darabja még elviselhető, de nem mond újat a mai hallgató számára. Ellentétben más nagy zeneszerzőkkel, akiknek a híres darabjait bármikor szívesen hallgatjuk, újra és újra, mert a fül és a lélek számára élvezhető. Bartókot elég csak egyszer meghallagtni, pontosabban elviselni. Érdemes lenne orvosi kisérletet végezni. Valakinek egy órán keresztül egy üres teremben hallgatnia kéne a : Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára (1936) című darabját. Állítjuk, hogy pár perc után törve zúzva elmenekülne, vagy a végén örületbe jutna. De ugyanezt mondhatjuk két „operájáról” is (az egyik némajáték, a másik táncjáték). Bartók igen termékeny szerző volt, ha valaki megnézi a műveinek a jegyzékét, de talán ötnél több darabja nincs amit még nyugodt lélekkel meg lehet hallgatni. Persze ízlések és pofonok különbözőek. Valakinek Picasso 3 fülű és ötszemű szörnyalakjai is nagy alkotások és valaki Bartókra esküszik. De hogy tömegesen hallgatnák? - az ki van zárva.

 

Tags: 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kép:Kissinger volt amerikai külügyminiszter, aki 89 éves, nagyon aggódik az EU sorsa miatt. Az AP cikkében egy nyilvános adásban azon kesergett a lengyeleknél, hogy az EU nem képes egy világhatalmi tényező lenni, pedig ezt meg lehetne csinálni, hiszen vannak ott olyan jó alakok, mint Catherine Ashton, az EU külügyére, akit mi csak "libanyakúnak" nevezünk. A füstös képen a boliviai rendőrök ostoba tüntetése, akiket az ellenzék bíztatott föl, de semmit sem értek el a lázadók. Evo Morales viszont újra főszereplő lett Dél-Amerikában, itt az argentín elnöknővel látható. Morales és több ország összehívta a MERCOSUR államok gyűlését, ahol arról döntöttek, hogy Paraguayt kereskedelmi bojkott alá vonják, amíg vissza nem helyezik Lungo volt elnököt, akit csalással váltottak le a posztjáról pár hete.  Alul balra Putyin orosz elnök látható a palesztín elnökkel, amikor Putyin előbb Izraelbe ment és utána a palesztínokhoz. A hazai tévékben ez a fontos hír csak egyszer jelent meg, igen röviden és zavarosan. Izraelben Putyin valami igen zavaros nyilatkozatot tett, amit most nem is próbálunk fölidézni, mert annyira zavaros volt a zsidókkal és a II. világháborúval kapcsolatban. Bennünket csak az zavar a mai Oroszországgal kapcsolatban, hogy ugyanazt a hazug mesét tartják fönn a II. világháborús orosz szerepről, mint amit a kommunisták és Sztálin vallottak. Jobbra a legújabb orosz S-400-as rakéta ami a legjobbak között van a világon, amitől a NATO is retteg.

 

Tags: 

Kép: a csókakői (Fejér vármegye) Horthy-szobor avatása.

Tags: 

Oldalak

Feliratkozás amagyaroldal.hu RSS csatornájára

MAGYAR OLDAL havilap előfizetése

Tudositok

MAGYAR OLDAL

Szavazás

MIT CSINÁL MAJD AMERIKA ÉSZAK-KOREÁVAL?

Multimedia

Reményik Sándor

Reményik Sándor: Nem nyugszunk bele! (Dörner György)

Sebestyén Rita - Székely a golgotán (Saját versét adja elő)

'román földön' igaz magyar lenni (Sebestyén Rita saját versét adja elő)

Hozzászólások a cikkekhez:

Bejelentkezés

RENDELHETŐ KÖNYVEINKBŐL

Dicsértessék a butaság címmel, a Zsarátnok könyvek sorozatból leleplezi a katolikus egyház sok-sok bibliai hazugságát. A Führer birodalma nélkülözhetetlen alapmű. Cey-Bert Róbert Attiláról szóló könyve nagy hiányt pótol be, érdekfeszítően és olvasmányosan. A Liberalizmus bűn szól a könyv címe, de sajnos nálunk még a szó tartalmával sincsenek tisztában, hát még  ennek  az irányzatnak igen káros hatásaival, ami Magyarországon most uralkodik. Hitler beszédeit olvasva új világ nyílik meg előttünk, hiszen klasszikus szerzőről van szó, akit eddig csak mocskoltak. Egy üres zsák nem áll meg magában címmel, igen jó leleplező mű a gázkamra hazugságokról. Szovjet Oroszország címmel a bolsevik paradicsom pokla tárul a szemünk elé. Henry Ford A Nemzetközi zsidó című műve szintén alapmű. Hitler háborúja című könyv leleplezi azt a sok hazugságot, amit erről a témáról összehordtak. A képanyaga is rendkívül értékes. Végül az 1946-os Nürnbergi bosszúper eddig elhallgatott részletei máig szóló üzenetekkel, hogy mire voltak képesek a demokrata bűnözők.

RENDELHETŐ KIADVÁNYOK

 A könyv ára postaköltséggel együtt 6000 Ft, a Magyar Oldal előfizetőinek 5400 Ft

A könyv részletei az októberi számban olvashatók.

Magyar Oldal oldal előfizetéséről

A Magyar Oldal több évig volt a Facebookon, de 2016 márciusában teljesen jogtalanul törölték. Volt Facebook-os olvasóinknak azt javasoljuk, hogy a nyomtatott Magyar Oldalt vásárolják meg az újságosoknál, de elő is lehet fizetni. A lap nem csak elhallgatott témákkal foglalkozik, hanem olvasói véleményeket is közöl. Ezen az oldalunkon is hozzá lehet szólni a témákhoz.

Magyar Oldal legfrissebb számának tartalmából

A Magyar Oldal 2017 januári számának tartalmából: 

Emlékezés az ártatlanul kivégzett Bárdossy Lászlóra, a magyar királyi miniszterelnökre - Immár 72 éve nincs emléktábla a Markó utcai fogház falán, ahol a háború után több ezer magyart végeztek ki ártatlanul a bosszúállók, közöttük volt négy magyar miniszterelnök is - Ma időszerűbb mint 1956-ban - 1956-os írás a zsidókommunisták jellemzéséről - Kötelezettség nélkül nincs jog - Ősi koronázó városunk Pozsony - A faji származás a lényeg - 120 éve született Szálasi Ferenc - Sortűz az országház előtt, 1956-ban - Elég volt a pártrendszerből - Nem működik a képviseleti demokrácia - Nagy Imrov a tömeggyilkos - Levették a képernyőről - Magyarországon rablógazdálkodás folyik.